Az északi féltekén csillagászati tavasz kezdete a tavaszi napéjegyenlőség napja (általában március 20., 21., vagy ritkán 19.).
A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. Egészen 2102-ig kell várnunk, míg a Tavasz első napja újra március 21-re esik. A 20-i tavaszkezdés egyhangúságát legközelebb 2048-ban töri meg egy 19-ei napéjegyenlőség (közép-európai idő szerint).
A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21. – június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23. – december 21. közé esik.
Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.